2012. március 30., péntek
2012. március 29., csütörtök
Identitás
<iframe width="560" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/pR3GW2MGgZ0" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Valamilyen vizsga előtt állhatok. Sorra omlanak össze körülöttem a megszokott, szeretett dolgaim. Van, amit nem kis áron, de helyre tudok hozni, és vannak dolgok, amiket el kell engednem. Most itt nyüszögök elveszett bejegyzések meg blogokért, közben eddigi életem megvalósított álma - a szárszói ház - van tűnőfélben. Erről most többet nem írok.
Viszont, a tegnapi bejegyzést megpróbálom rekonstruálni. Annál is inkább, mert talán sikerült egy, a témához jobban illeszkedő dalt bemásolnom.
Ágota barátnőm élt Amerikában. Ott igazán élt, és a hazatérésbe belebetegedett. Eddig is értettem, amit mondott, de igazán csak tegnap értettem meg, a rádióban hallott beszélgetés kapcsán. Egy amerikai úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon mintha tízszeres lenne a gravitáció Amerikához képest. A rádióban beszélgető magyar (talán) politológus ehhez fűzött megjegyzése a következő volt: "a miénk irigységkultúra. Itt minden sokkal nehezebb. Gátakat emelünk mindenhol, mindeki keresztbetesz a másiknak"
Jómagam nem szeretem Amerikát. Soha nem vágyódtam oda. Nemhogy élni, még túristának sem szeretnék odamenni. Ideológiailag teljesen képzetlennek vallom magam, de 13 éves korom óta liberális vagyok. Bár akkor még nem is ismertem ezt a szót. Nagyon bosszant, amikor jobb- vagy bal "irányjelzőt" fűznek hozzá. Nekem ez a szó azt jelenti, hogy szabad, gondolkodó "szabadgondolkodó". (Ha létezne ilyen párt, akkor sem lépnék be, mert ellenkezne a liberalizmusommal.) Egy ilyen szabad, gondolkodó Magyarországon szeretnék élni, amerikai gravitáció mellett. Azon a Magyarországon, ahol ilyen szépséges népdalokat énekelnek és ilyen tehetséges zenészek muzsikálnak.
Valamilyen vizsga előtt állhatok. Sorra omlanak össze körülöttem a megszokott, szeretett dolgaim. Van, amit nem kis áron, de helyre tudok hozni, és vannak dolgok, amiket el kell engednem. Most itt nyüszögök elveszett bejegyzések meg blogokért, közben eddigi életem megvalósított álma - a szárszói ház - van tűnőfélben. Erről most többet nem írok.
Viszont, a tegnapi bejegyzést megpróbálom rekonstruálni. Annál is inkább, mert talán sikerült egy, a témához jobban illeszkedő dalt bemásolnom.
Ágota barátnőm élt Amerikában. Ott igazán élt, és a hazatérésbe belebetegedett. Eddig is értettem, amit mondott, de igazán csak tegnap értettem meg, a rádióban hallott beszélgetés kapcsán. Egy amerikai úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon mintha tízszeres lenne a gravitáció Amerikához képest. A rádióban beszélgető magyar (talán) politológus ehhez fűzött megjegyzése a következő volt: "a miénk irigységkultúra. Itt minden sokkal nehezebb. Gátakat emelünk mindenhol, mindeki keresztbetesz a másiknak"
Jómagam nem szeretem Amerikát. Soha nem vágyódtam oda. Nemhogy élni, még túristának sem szeretnék odamenni. Ideológiailag teljesen képzetlennek vallom magam, de 13 éves korom óta liberális vagyok. Bár akkor még nem is ismertem ezt a szót. Nagyon bosszant, amikor jobb- vagy bal "irányjelzőt" fűznek hozzá. Nekem ez a szó azt jelenti, hogy szabad, gondolkodó "szabadgondolkodó". (Ha létezne ilyen párt, akkor sem lépnék be, mert ellenkezne a liberalizmusommal.) Egy ilyen szabad, gondolkodó Magyarországon szeretnék élni, amerikai gravitáció mellett. Azon a Magyarországon, ahol ilyen szépséges népdalokat énekelnek és ilyen tehetséges zenészek muzsikálnak.
2012. március 28., szerda
Elveszítettem
Elveszítettem a mai eredeti bejegyzésemet. Kár, mert az identitásomról nyilatkoztam.
Az úgy történt, hogy Aranyosfodorka ötlete belémragadt, mint a bogánycs. Nem zavaróan, hanem úgy, mint mikor Szabi díszként viselte a pulóverén.
Megpróbáltam bemásolni az elsőszülött Bringabalatont. Szépen egyenként. Őrületes munkával sikerült 2010. dec. 31-től eljutni 2010.szeptember 3-ig. A bemásoláskor ömlesztve adta a gép, és újra kellett szerkesztenem az egészet. A versekkel voltam a legnagyobb bajban, mert nem emlékeztem a sorvégekre. Amikor megnéztem az eredményt, hát ...nagyon siralmas volt. A képeket sem másolta át. Elkeseredésemben kitöröltem az egészet. Sajnos olyan elkeseredetten töröltem, hogy véletlenül a mai bejegyzésem is áldozatul esett.
Azt hiszem ez az a pont, ahol elengedem az elsőszülöttemet.
Az úgy történt, hogy Aranyosfodorka ötlete belémragadt, mint a bogánycs. Nem zavaróan, hanem úgy, mint mikor Szabi díszként viselte a pulóverén.
Megpróbáltam bemásolni az elsőszülött Bringabalatont. Szépen egyenként. Őrületes munkával sikerült 2010. dec. 31-től eljutni 2010.szeptember 3-ig. A bemásoláskor ömlesztve adta a gép, és újra kellett szerkesztenem az egészet. A versekkel voltam a legnagyobb bajban, mert nem emlékeztem a sorvégekre. Amikor megnéztem az eredményt, hát ...nagyon siralmas volt. A képeket sem másolta át. Elkeseredésemben kitöröltem az egészet. Sajnos olyan elkeseredetten töröltem, hogy véletlenül a mai bejegyzésem is áldozatul esett.
Azt hiszem ez az a pont, ahol elengedem az elsőszülöttemet.
2012. március 27., kedd
Új szerelem
Pironkodva vallom be, hogy eddig nem olvastam Fodor Ákos verseit. Csak az elsőszülött blogom utolsó bejegyzésében idéztem Tőle, igen nagy élvezettel. Szerelem volt első látásra, illetve első olvasásra. Most a szerelemnek abban a finom állapotában vagyok, amikor az ember izgatottan várja a következő találkozást.
Új, ismeretlen ismerősöm ajánlott is egy linket, ahol Fodor Ákos verseket olvashatnék. Csodálkozva magamon: miért nem kattintok rá azonnal, elkezdtem gondolkodni. Miért várom inkább a következő könyvtári látogatást, hogy egy másik kötetét kihozhassam? És beugrott!
Az indiaiak nagyon szeretnek kézzel enni. Nem azért, mert igénytelenek, hanem pontosan az ellenkezője miatt. Az étel az élvezet egyik forrása. A lehető legtöbb érzékszervüket akarják bevonni annak élvezetébe: az ízlelést, szaglást, látást és a tapintást is. A tapintás élvezete miatt használják evéskor az ujjaikat.
És ez az: a Könyv megadja ezt a plusz élvezetet olvasáskor. Ezzel pedig a számítógép nem tudja felvenni a versenyt. Egy könyvvel az ember kifeküdhet a napra, vagy bebújhat egy fa árnyékába, télen bevackolhatja magát egy meleg pléddel betakarózva a kedvenc zugába, de még a betegágyban is vigasztalódhat vele.
Minden bizonnyal már növekvőben van az a generáció, aki mindezt meg fogja tenni az e-könyvvel. Nekem olyan ez, mint a Tescós, barackízű, dobozos lekvár. Ha nincs más, az is elmegy. De ha lehet választani, akkor inkább a Nagyi főzött lekvárját szeretem.
Új, ismeretlen ismerősöm ajánlott is egy linket, ahol Fodor Ákos verseket olvashatnék. Csodálkozva magamon: miért nem kattintok rá azonnal, elkezdtem gondolkodni. Miért várom inkább a következő könyvtári látogatást, hogy egy másik kötetét kihozhassam? És beugrott!
Az indiaiak nagyon szeretnek kézzel enni. Nem azért, mert igénytelenek, hanem pontosan az ellenkezője miatt. Az étel az élvezet egyik forrása. A lehető legtöbb érzékszervüket akarják bevonni annak élvezetébe: az ízlelést, szaglást, látást és a tapintást is. A tapintás élvezete miatt használják evéskor az ujjaikat.
És ez az: a Könyv megadja ezt a plusz élvezetet olvasáskor. Ezzel pedig a számítógép nem tudja felvenni a versenyt. Egy könyvvel az ember kifeküdhet a napra, vagy bebújhat egy fa árnyékába, télen bevackolhatja magát egy meleg pléddel betakarózva a kedvenc zugába, de még a betegágyban is vigasztalódhat vele.
Minden bizonnyal már növekvőben van az a generáció, aki mindezt meg fogja tenni az e-könyvvel. Nekem olyan ez, mint a Tescós, barackízű, dobozos lekvár. Ha nincs más, az is elmegy. De ha lehet választani, akkor inkább a Nagyi főzött lekvárját szeretem.
2012. március 26., hétfő
Félsiker
Kedves Nominativus!
Nagyon köszönöm a segítségedet. Az útmutatásod alapján sikerült importálnom a rossz hangzású Balcsillag blogot az általad javasolt kötőjeles Bringa-Balatonra. Sajnos az eredeti BringaBalaton teljesen elszállt a virtuális térben. A korábbi bejegyzéseket még meg lehet nézni, de a Blogger már nemlétezőnek tekinti azt a blogot, és nem is engedélyez vele kapcsolatban semmilyen műveletet. Azt hiszem, hogy a megszünt e-mail címmel együtt, ami gondolom a Felhasználót is jelentette neki, végleg kitörölte az emlékezetéből. Nem tudom hogyan sikerült ezt elérnem, de Zorba szavaival élve: "milcsoda tökéletes összeomlás!"
Minden esetre mától egy emberrel több van a Földön, aki szeret Téged.
Nagyon köszönöm a segítségedet. Az útmutatásod alapján sikerült importálnom a rossz hangzású Balcsillag blogot az általad javasolt kötőjeles Bringa-Balatonra. Sajnos az eredeti BringaBalaton teljesen elszállt a virtuális térben. A korábbi bejegyzéseket még meg lehet nézni, de a Blogger már nemlétezőnek tekinti azt a blogot, és nem is engedélyez vele kapcsolatban semmilyen műveletet. Azt hiszem, hogy a megszünt e-mail címmel együtt, ami gondolom a Felhasználót is jelentette neki, végleg kitörölte az emlékezetéből. Nem tudom hogyan sikerült ezt elérnem, de Zorba szavaival élve: "milcsoda tökéletes összeomlás!"
Minden esetre mától egy emberrel több van a Földön, aki szeret Téged.
"Add már uram az esőt"
Hétvégén megpróbáltam a tuják tövében kis gödröt kikapálni, hogy ott gyűljön össze az eső, ha végre igazuk lesz az időjósoknak, és tényleg elkezd esni. Szárszó most sem hazudtolta meg a nevét: a helyiek szerint a "száraz aszó" (száraz völgy)-ből származik. Tény, hogy nem születtek meg a gödröcskék, mert a betonkeménységű földben egyetlen kapavágást sem sikerült ejtenem. Félő, hogy igaz lesz az a jövendölés, mi szerint extra forró és száraz nyár lesz az idei. Ezt látszik megerősíteni a ma délutáni olvasmányom is:
David Douglas
2012 maja próféciák
"A napfolt a nap felszínén látható, környezeténél alacsonyabb hőmérsékletű sötétebb folt, amely a felszínt áttörő mágneses erővonalak következtében alakul ki. A nap felszínéről kilépő erővonalak hatására flerek alakulnak ki, valamint korona-anyagkidobódás történik, amely során fény- és mágnesesenergia-részecskék indulnak el a Föld felé nagy sebességgel. Becsapódásukkor zavart okoznak a légkör felső rétegeiben, károsítják a műholdakat és az elektromos hálózatot, sőt egyes szakértők véleménye szerint még aszályos időszakokért is felelőssé tehetők, sőt a földi élővilág szaporodási képességét is negatívan befolyásolják."
http://youtu.be/c_7w1lRq3dU
David Douglas
2012 maja próféciák
"A napfolt a nap felszínén látható, környezeténél alacsonyabb hőmérsékletű sötétebb folt, amely a felszínt áttörő mágneses erővonalak következtében alakul ki. A nap felszínéről kilépő erővonalak hatására flerek alakulnak ki, valamint korona-anyagkidobódás történik, amely során fény- és mágnesesenergia-részecskék indulnak el a Föld felé nagy sebességgel. Becsapódásukkor zavart okoznak a légkör felső rétegeiben, károsítják a műholdakat és az elektromos hálózatot, sőt egyes szakértők véleménye szerint még aszályos időszakokért is felelőssé tehetők, sőt a földi élővilág szaporodási képességét is negatívan befolyásolják."
http://youtu.be/c_7w1lRq3dU
2012. március 25., vasárnap
2012. március 22., csütörtök
Én is érzem...
Én is érzem, hogy nem telitalálat a blog neve. Bár a szándék jó volt, de a névnek tényleg van némi "vészterhes és végzetteljes" zamata. Nincs kizárva, hogy a tudatalattim tört ily módon a felszínre.
A baj 2 éve kezdődött, amikor 2 éves hűségidővel megvásároltam a T-mobilos mobil internet legdrágább csomagját. Az pedig olyan, mint az aranyfedezetű papírpénz: a bizalomra épül. Ha csak néhány ember megy be a bankba, hogy kéri a papírpánzéért a feltüntetett aranymennyiséget, akkor megkapja, és nincs semmi baj. Azonban, ha mindenki bemegy a bankba és ki akarja venni az aranyat, akkor a rendszer összeomlik. Így van ez a mobil internettel is. Az enyém nagyjából annyit ért, mint a lepkepuki. Mindig akkor omlott össze, amikor használni szerettem volna.
A bajt csak tetézte, hogy én a számítógép-felhasználók legveszélyesebb csapatához tartozom: takarítómániás és igen bátor, aki zsonglőrként kezeli a "Delete" gombot. Így esett, hogy tegnap 22 ezer forintba került a két gépem helyreállítása. Ezzel persze megoldódott a húsvéti ajándékozás is, mert Anyu kifizette a felét, és azt mondta, hogy ezt tojta nekem a nyúl. Mivel lemondtam a T-mobilos internetet, elveszítettem a hozzátartozó e-mail címet is. Márpedig az volt az azonosítóm a Googlenél, a Youtubenál és a Bloggernél is. Eddig nem gondoltam, hogy ezek milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A különböző fiókoknál történtő címmódosításkor egyik helyen "UPC"- san írtam be az új címet, azaz a vezeték és keresztnév közé pontot tettem, a többinél pedig nem. Ettől aztán idegösszeomlást kapott mindkét gépem, és én válaszul beiindítottam a takarítási műveletet. A jövőre nézve sem vagyok túl optimista, mert még szeretném mindenhonnan kitörölni a hibásan beírt e-mail fiókot (de ha elég türelmes leszek, az lesz majd a karácsonyi ajándék).
A "bringabalatont "szerettem, mert benne volt, hogy "ring a balaton", és tényleg ringatónak éreztem, amikor kimondtam. A Balaton semmiképp nem maradhatott ki a címből. A csillag pedig azért került bele, mert mostanában olyan szépséges csillagállások vannak az éjszakai égbolton, hogy még Pesten is kiállok az erkélyre esténként gyönyörködni. Ha még a bringát is beleszuszakoltam volna a címbe, az már sok lett volna. Így maradt a csillagok és a Balaton iránti szerelem. Ezek gyakorlása nem ütközhet korlátokba, míg a bringa esetében előbb-utóbb eljön az az idő, amikor már csak beszélni tudok róla, a gyakorlása pedig csak nosztalgia lesz. Talán szerencsésebb lett volna a "csillagBalaton", de annak nincs semmi értelme.
Én is érzem, hogy nem telitalálat a blog neve. Bár a szándék jó volt, de a névnek tényleg van némi "vészterhes és végzetteljes" zamata. Nincs kizárva, hogy a tudatalattim tört ily módon a felszínre.
A baj 2 éve kezdődött, amikor 2 éves hűségidővel megvásároltam a T-mobilos mobil internet legdrágább csomagját. Az pedig olyan, mint az aranyfedezetű papírpénz: a bizalomra épül. Ha csak néhány ember megy be a bankba, hogy kéri a papírpánzéért a feltüntetett aranymennyiséget, akkor megkapja, és nincs semmi baj. Azonban, ha mindenki bemegy a bankba és ki akarja venni az aranyat, akkor a rendszer összeomlik. Így van ez a mobil internettel is. Az enyém nagyjából annyit ért, mint a lepkepuki. Mindig akkor omlott össze, amikor használni szerettem volna.
A bajt csak tetézte, hogy én a számítógép-felhasználók legveszélyesebb csapatához tartozom: takarítómániás és igen bátor, aki zsonglőrként kezeli a "Delete" gombot. Így esett, hogy tegnap 22 ezer forintba került a két gépem helyreállítása. Ezzel persze megoldódott a húsvéti ajándékozás is, mert Anyu kifizette a felét, és azt mondta, hogy ezt tojta nekem a nyúl. Mivel lemondtam a T-mobilos internetet, elveszítettem a hozzátartozó e-mail címet is. Márpedig az volt az azonosítóm a Googlenél, a Youtubenál és a Bloggernél is. Eddig nem gondoltam, hogy ezek milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A különböző fiókoknál történtő címmódosításkor egyik helyen "UPC"- san írtam be az új címet, azaz a vezeték és keresztnév közé pontot tettem, a többinél pedig nem. Ettől aztán idegösszeomlást kapott mindkét gépem, és én válaszul beiindítottam a takarítási műveletet. A jövőre nézve sem vagyok túl optimista, mert még szeretném mindenhonnan kitörölni a hibásan beírt e-mail fiókot (de ha elég türelmes leszek, az lesz majd a karácsonyi ajándék).
A "bringabalatont "szerettem, mert benne volt, hogy "ring a balaton", és tényleg ringatónak éreztem, amikor kimondtam. A Balaton semmiképp nem maradhatott ki a címből. A csillag pedig azért került bele, mert mostanában olyan szépséges csillagállások vannak az éjszakai égbolton, hogy még Pesten is kiállok az erkélyre esténként gyönyörködni. Ha még a bringát is beleszuszakoltam volna a címbe, az már sok lett volna. Így maradt a csillagok és a Balaton iránti szerelem. Ezek gyakorlása nem ütközhet korlátokba, míg a bringa esetében előbb-utóbb eljön az az idő, amikor már csak beszélni tudok róla, a gyakorlása pedig csak nosztalgia lesz. Talán szerencsésebb lett volna a "csillagBalaton", de annak nincs semmi értelme.
2012. március 21., szerda
Egy pont miatt el kell veszítenem az elsőszülött blogomat, a bringabalaton.blogspot.com-ot.
Az e-mail címemben egyszer véletlenül pontot tettem oda, ahova nem kellett volna és el is mentettem. Így a Google fiókomban pont nélküli vagyok, míg a Blogger ponttal azonosítana, ha merne, de mindig megijed, és azt mondja, hogy nem ismer. Így esett, hogy a kedves bringabalatonomat elveszítettem.
Helyette, vagy inkább folytatásaként megszületett ez a blog Balcsiból és csillagból: a balcsillag.blogspot.com.
Most megpróbálom őt is megszeretni.
Az e-mail címemben egyszer véletlenül pontot tettem oda, ahova nem kellett volna és el is mentettem. Így a Google fiókomban pont nélküli vagyok, míg a Blogger ponttal azonosítana, ha merne, de mindig megijed, és azt mondja, hogy nem ismer. Így esett, hogy a kedves bringabalatonomat elveszítettem.
Helyette, vagy inkább folytatásaként megszületett ez a blog Balcsiból és csillagból: a balcsillag.blogspot.com.
Most megpróbálom őt is megszeretni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)