Az előző bejegyzésben az általam igen-igen nagyrabecsült Tiffanyldám megjegyzésére reagálva Pátzay Pál özvegyének egyik kedvenc megszólítását idéztem.
Róla jutott eszembe az alábbi történet, ami mostanában a ház eladása kapcsán erős vigaszt jelent számomra.
Kedves munkatársam, aki a budapesti köztéri szobrok dédelgetője volt (nem csak munkaköri kötelességében) meglátogatta Herta asszonyt, mikor az beköltözött egy idősek otthonába.
Arra a kérdésére, hogy "Hertám, nem kicsi ez a szoba neked?" Herta Asszony a legnagyobb derűvel azt válaszolta:
-Nyulam-Bulam! Tudod te, hogy mennyivel nagyobb ez a szoba egy urnánál?
Így igaz !
VálaszTörlés"....Minden múlandó és minden halandó,
De ők még mindig élnek s visszatérnek,
Bár alkotóik háza az enyészet.
Ha jő az est, kinyíl a kriptaajtó,
A szavak zára s eljő szellemük
S az örök titkot súgják meg nekünk!"
(Juhász Gyula)