Két kedvencem és a nyár

Szombaton nem találtam a barátaimat Szárszón. Negyed 11-kor kaptam magam és a bringámat: Szántód-Tihany-Füred-Almádi-Kenese-Akarattya-Világos-Siófok-Zamárdi-Szárszó. Füreden ebédeltem (alma-sárgarápa-citrom vitaminkoktél). A következő megálló Alsóörs (ingyenes és kivételesen egész kulturált mosdó)  egy kis arcfrissítő hideg vizes locsbálásra. Az út legnehezebb pontja egy emelkedő Akarattyán. Ott viszont van egy cseresznye fa az út mentén kiváló ropogós cseresznyével kukac nélkül. Miután "legeltem" egy kicsit, lenyomtam a dolgot egy tábla keserűcsokival. Az utolsó megálló Zamárdiban: csak azért ettem meg a banánomat, mert nem akartam haza vinni. 17,40-kor a szárszói kisboltnál megvettem az esti sörözéshez a rágcsát, mert közben megérkeztek a barátaim.
Vasárnap semmi mozgás, csak a gyönyörűséges szárszói strandon egy fa  alatt heverészés az árnyékban a napozóágyamon.  A Balaton vize pedig  -Szabi szavaival élve - mennyei.